Ünnepnap a magyar jobboldal számára: ilyen volt a Mandiner első Klubestje Gyurcsány lemondását és a pápaválasztást követően

Telt házas székesfehérvári rendezvénnyel indult a Mandiner első Klubestje.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint véget ér a neoliberális elvek mentén felépült poszthidegháborús világrendszer, és helyét egy új, szuverenitáson alapuló világ fogja átvenni.
A szuverenitás felértékelődik, és csak azok a saját tengelyük körül forgó, régiójukban kulcsállami szerepet betöltő országok tudnak sikeresek lenni ebben az új rendszerben, amelyek sajátos politikai, kulturális, gazdasági modellt tudnak létrehozni – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Fesztiválján.
Orbán Balázst a rendezvényen Magyarország nagyhatalmi kapcsolatokban betöltött kulcsállami szerepéről kérdezte Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke.
Ezt is ajánljuk a témában
Telt házas székesfehérvári rendezvénnyel indult a Mandiner első Klubestje.
A politikai igazgató úgy fogalmazott,
egy globális méretű politikai, hatalmi, gazdasági egyensúly-átalakulás zajlik a világban, véget ér a neoliberális elvek mentén felépült poszthidegháborús világrendszer, és helyét egy új, szuverenitáson alapuló világ fogja átvenni.
Az a kérdés, hogyan lesz Magyarország a következő évtizedekben a nehéz geopolitikai helyzetben biztonságos, stabil ország és hogyan lesz meg a gazdasági fejlődés lehetősége – fogalmazott.
Orbán Balázs szerint meg kell találni „a nagy erőközpontok” irányába a kapcsolódási pontokat, és olyan együttműködést kell kialakítani velük, amelyben Magyarország nemzeti érdekeit megfelelően lehet képviselni. Találjuk meg az együttműködési pontokat, mert csak ebből lehet a következő évtizedekben békét, stabil fejlődést hozni! – fogalmazott.
A politikai igazgató szerint Magyarország idejében felismerte ezt, és ma már van minden nagyhatalom irányába pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése:
Oroszországgal energetikai, Kínával gazdasági és infrastrukturális, Amerikával pedig a hagyományos katonai és gazdasági mellé politikai típusú együttműködés épült ki.
Úgy vélte, az Európai Unió a magyar megközelítéssel szemben az orosz-ukrán háborús stratégiával, az arra épülő szankciós politikával elvágta magát a nagyhatalmaktól: le akarja magát vágni az orosz energiáról, óriási versenyképességi károkat okoz a Kínával folytatott kereskedelmi háborúja, és alapvetően ideológiai alapú konfliktus miatt egyelőre nem boldogul az Egyesült Államokkal kezdődő vámháborúban. Ebben a helyzetben Magyarországnak az EU tagjaként saját, szuverenista külpolitikát kell folytatnia, hogy legyen béke és fejlődés – fűzte hozzá.
Donald Trump megválasztásával kapcsolatban arról beszélt, az amerikai elnök megkérdőjelezi a neoliberális elvekre épülő, részben az Egyesült Államok által kialakított világrend érvényességét, mert úgy látja, az nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit és azon dolgozik, hogy a nemzeti érdekek alapján egy új rendszert hozzon létre.
Orbán Balázs az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kiemelte: az európai elit továbbra is a háború folytatását forszírozza, ezzel szemben Magyarország azt képviseli, hogy a háborút nem lehet megoldani a csatatéren, és mielőbb le kellene zárni. A miniszterelnök tavaly nyári békemissziójával kapcsolatban azt mondta, Orbán Viktor már akkor jelezte, hogy az Egyesült Államokban politikai változás várható, az új adminisztráció pedig a háború támogatása helyett semleges pozíciót fog felvenni, és Európának még ennek bekövetkezte előtt közvetítőként kellene fellépnie, hogy elmondhassa véleményét, befolyásolhassa a történéseket és szerepe legyen a háború lezárásában.
Ez nem következett be, Európa továbbra is vakon, szemellenzős módon követte a háborús stratégiát, és most, hogy valóság lett az amerikai pozíció változása, még több energiát akarnak belefektetni a háború folytatásba, ami az európai elit tervei szerint immár nem amerikai-orosz proxyháború, hanem Európa és Oroszország közötti proxyháború lenne – fogalmazott.
Megismételte: Magyarországnak semleges, közvetítő szerepet kell betöltenie a háborúban, és ezt kellene tennie Európának is. Csak így tudja a saját érdekeit érvényesíteni, különben tönkre fog abban menni, hogy minden katonai és gazdasági erőforrását elküldi ebbe a háborúba, amit a végén el fog veszíteni – emelte ki.
Szólt arról is, hogy az európai választópolgárok politikai elitcserét fognak kikényszeríteni Európában. Mint mondta, meglátása szerint az emberek már változást szeretnének, nem elégedettek a mostani elit megközelítésével, az emberek békében szeretnének élni, társadalmi stabilitásban, és azt szeretnék látni, hogy a következő generációnak van jövője, van egy „normálisan működő európai világ”.
Jelezte: az erőközpontok közötti kiegyenlítődés feszültséggel jár, de „mi abban vagyunk érdekeltek”, hogy ez az átmenet minél kevesebb feszültséggel, háborúval járjon, és a szuverenitásra épülő politika ezt garantálhatja, amennyiben mögötte van a társadalom támogatása.
Szólt arról is, hogy az OECD-nek a 2015 és 2024 közötti időszakról készített elemzése szerint Magyarország azon öt ország egyike, ahol a legnagyobb volt a reál-GDP-növekedés, az egy főre eső reál-GDP növekedése. Ez azt mutatja, hogy noha a szuverenista politika konfliktussal jár, vele „képesek vagyunk olyan gazdasági teljesítményt nyújtani” – akkor is, amikor a fejlett világban nehézségek vannak -, ami az OECD-országok között a top 5-be helyezi a magyar növekedés adatait – jelentette ki.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében elmondta, idén negyedik alkalommal rendezik meg a fesztivált, amelynek egyik legfontosabb eleme a szabadegyetem, amelyen szóba kerülnek a geopolitikai, biztonságpolitikai, technológiai, fenntarthatósági kérdések és globális társadalmi kihívások. Idén nagy hangsúlyt kap Magyarország szerepe a geopolitikai rendszerben, a konnektivitás eszméke kapcsán. A rektor elmondta: idén 90-nél is több előadó lép színpadra a két nap alatt, 30-an külföldről érkeztek.
(MTI)
Nyitókép: Facebook